2012. október 20., szombat

Chapter 1


-Kislányom,mit csinálsz?-hallottam anya hangját a földszintről. Igazából aludtam...volna,ha az 5 éves öcsém Malcolm nem ront be a szobámba és ugrik rám,amitől visítozni kezdtem. -Malcolm hibája anya!-álmosan keltem ki az ágyból. -Öcsi,vigyázz magadra,majd ha te is 16 éves leszel és aludnál,akkor én is rád fogok ugrani,de az már nem lesz ilyen kellemes.-Malcolm közben ártatlanul pislogott rám szép kék szemeivel. Az igazság az,hogy féltestvérek voltunk,ugyanis apa halála után egy évvel anya újra férjhez ment. Nem haragudtam rá,inkább örültem,hogy továbblépett. Egyébként a nevem Summer Hale,és Londonban élek. Egy átlagos gimibe járok,ahol elég sokan szekálnak,de vannak barátaim és ráadásul a szerelem is megtalált. Ashtonnal 8 hónapja járunk,és nagyon szeretem. Szóval,a mai naphoz visszatérve:szép szombat. Nincs iskola. Hála a jóságos Istennek. -Anya,hol van a csíkos felsőm? 
-Kislányom,szerinted én pakolászom a ruháidat?!-anya,már megint szarkazmussal válaszol. Ez szokása az utóbbi időkben. -De tudom hogy ide raktam,ezt nem hiszem el,hogy fogok így odaérni,nem akarom Amandát megváratni!-Amanda Brymes,a legjobb barátnőm,általános iskola első osztálya óta. Vele mindent megosztok,és ő is velem. Egy kicsit idióta,de ha nem lenne az,valószínűleg nem szeretném ennyire. -Egyébként,ott a felsőd.-mutatott anya Malcolmra,aki épp a kedvenc csíkos pulcsimban rohangált a házban,a rúzsommal és a szempillaspirálommal a kezében. -Malcolm,a jó Istenedet.-lerogytam a szekrényem elé. -Most mit fogok felvenni?-bánatomra anyám pont meghallotta ezt a mondatot és berontott a szobámba. -Elegem van belőled Summer,nyavalyogsz,hogy nincs ruhád,nincs mit felvenned. Akkor ez mi? És ez? És ez?-eközben az összes ruhát,kesztyűt,nadrágot és zoknit kihajigálta a földre. A magánakciója végére teljesen üres volt a szekrényem. -Addig el nem mész,míg szépen vissza nem pakolod!-remek,a délutáni programnak lőttek. Hirtelen egy ismerős hangot hallottam. "You're insecure,don't know what for..."Jé,Amanda hív. -Igeen?
-Ember,azonnal ki kell jönnöd a térre.
-Nem lehet. Rendet kell raknom.
-Hagyjad már azt a kurva rendrakást és vonszold ide a segged. Nem fogod elhinni mi van itt. Gyere ide!-majd lecsapta. Ez is remek. Leosontam a lépcsőn és kimentem az ajtón. -Summer,kész a szobád?! -Igen,persze.-majd elfutottam. Nem tudom mit mondott anyám,miután meglátta a szobámat,de úton voltam a főtérre. Hatalmas tömeg állt ott. Amanda megvárt,majd átfurakodva mindenkin,berángatott az első sorba,és tényleg nem hittem el amit látok. -Úristen! Ez a One Direction!-alig bírtam megszólalni,de nem kezdtem el visongani,mint a körülöttem lévő emberek. A One Direction öt fiúból álló csapat,akiknek még csak az első debütáló számuk jelent meg és hozzá a videó,ennek ellenére mindenki szerette őket. Az X-Factorban értek el harmadik helyezést. Ezt a szériát minden este Amandával együtt néztük. Nekem a 1D,neki Matt Cardle volt a kedvence,aki meg is nyerte a versenyt. Szóval ott álltunk,és hallgattuk őket. Csodálatosak voltak...de csak négyen. Számolni kezdtem. Niall,Louis,Zayn,Liam...Harry...hol van Harry?!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése